Pontosan. Ahogy a Scorpions-számban szól. Mert bezárt a Kikötő és sosem lesz minden a régi. Pont ahogy az Europe - Final Countdownban van. Na de elég az idézetekből. Nagyon keserű szájízzel kezdtem ehhez a posthoz. Viszont segítségemre van egy félüveg Finlandia, meg üvöltő zene. Pont mint a 'kötőben. Vodka és rock'n'roll.

Emlékszem, 2003. október 9-én jártam ott először. Nagyon rosszul sikerült egy zh-m, és egy cimborámmal elhatároztunk, hogy emiatt berúgunk. Este fél 8-kor végeztünk a dolgozattal, a 20 fős csoportból 4 ember már tervezte, hogy piálni mennek. Rá is kérdeztem, hogy hova tartanak. A válasz úgy hangzott, mintha teljesen egyértelmű lenne a dolog: "Hát a Kikötőbe". Megkérdezték, hogy csatlakozok-e... a válasz részemről is egyértelmű volt. Innentől  kezdve Kikötős arc lettem.

A hely nem sokat változott azóta. Leszedték azt az undorító álcahálót, meg az újságpapír-tapétázást a plafonról, és átfestették a piás feliratokat hajó-belsőt meg rakteret idéző képekre. Az előtér kapott egy egyenletesebb kövezést, gondolom hogy könnyebb legyen feltakarítani a hányást, és a sok részeg ne bukjon orra a kiálló terméskődarabokban. Maradtak a pultosok és Vlad, maradtak a masszív faasztalok, a szag, a félhomály, a füst, az ocsmány mellékhelyiség, a szűk tánctér, amely 10 embernek is kevés, de ha nagy buli van, akkor 40-en is elférnek. A szeszárak általában nem voltak a legolcsóbbak, de én emlékszem még, hogy 180 meg 200 volt a Borsodi és 160 a Kozel. Meg 40 Ft-tal drágább volt fél liter gyömbér-sör mint egy korsó csapolt. De az íze miatt megérte. Persze sosem a kedvező itallap miatt jártunk ide. De már úgyis mindegy. Felesleges visszaemlékezni, mert elmúlt. Na de hol fogunk ezután mulatni meg tivornyázni? Nem lesz többé okunk beugrani a Csónakázótó mocskos vízébe, hogy aztán pár óra alvás után másnaposan, undorodva, de mégis jókat kacagva megszellőztessük a témát. Gondolkodtam ám sokat a lehetőségeinkről. Az eddigi Fác-Kikötő hadiösvény megakad az első állomásnál. Utána hova tovább? Kazánház? Hát persze... Lovarda? Ugyanaz a szar, csak mégrosszabb akusztikával, és mégtöbb hülyével. A belvárosi mulatók szintén nem a mi stílusunkat képviselik. A péterfia utcai kocsmák erre nem alkalmasak, pedig akad közöttük egy-két hangulatos hely.

Ennyi, én passzolok. Remélem minél hamarabb találkozhatok a cimborákkal, aztán kitalálunk valami megoldást. Mert a jelenlegi helyzet elég kilátástalan. Bezárt a Kikötő. Meg az a kurva hó is elolvadt. Miért? Mert Isten tényleg utál minket. Nem csak engem egyedül. Mindenkit. Legalábbis a Kikötős arcokat. Viszont most tényleg jól kicseszett velünk.