Egy érlelődő pofára esés

2010.10.01. 22:15

Dobpergést kérek!

A porondon látható úriember halált megvető bátorsággal ugrik fejest a semmibe.


Viszont ezért lányért simán bevállalom akár ezt is.
Túl sokat jelent most ez.Túl sokat sem hogy elszalasszam a lehetőséget.
Nem tudok betelni a szemeivel: látom bennük saját hibáimat, s a kecsegtető jövőt, így hát hátralépek hogy lendületet vegyek és az egész cirkuszi nézőközönség szeme láttára elrugaszkodom. Utolsó ugrás ez, ha most nem akkor soha. Vékony kötelet kell elkapnom, nehéz a feladat.

Ahogy ismerem magam, a következő blogbejegyzés valami nagyon szánakozó hangvételű ömlengés lesz arról hogy pofára estem. Nem baj, legalább lesz miről írni. Végül úgyis oda lyukadok ki hogy Isten utál minket.

u.i.: ja igen Anti, ha ebben a te kezed van hát akkor nagy ötös!
 

süti beállítások módosítása