Sokszor elgondolkodtam azon hogy milyen lesz ha szembesülnöm kell majd az élet valódi nehézségeivel. Valahol mindig arról álmodtam hogy nem jön el a pillanat, minden ivászat és minden direkt,feleslegesen eltöltött órával csak megédesíteni akartam a keserű érzést: Nyomomban az Istenítélet, nem kerülhetem el sorsom, egyszer nekem is szembe kell néznem ezzel az egész szarral.
Most jött el a pillanat! Fateromat kirúgták a munkahelyéről, rám pedig rám lett parancsolva hogy fejezzem be az egyetemet, mert nincs több idő se keret arra hogy én kocsmák mecénása legyek. Diploma kell, mégpedig azonnal!
Szar ügy.
Lelkiismeretem a pohár alján.
Épp belefullad iszákos kedvembe, és abba tudatba hogy ha jól csinálom, lehetett volna másként. Persze nem lett, mert Isten utál minket. Ezen nincs mit vitatkozni.